A 21. század egyik jelszava az életmódváltás. Előbb-utóbb a legtöbb ember életébe beköszönt, akár belső motiváció, akár valamilyen külső kényszerítő erő hatására. De mi lehet az oka annak, hogy míg egyesek tényleg „kicserélődni” látszanak; megújulnak és egészségesebbé válnak, addig mások számára az életmódváltásra irányuló próbálkozások sorozatosan kudarcba fulladnak?
Erre a kérdésre keressük a választ.
Az életmódváltás háttere: életterületeink és prioritásaink
Mit jelent valójában életmódot változtatni? Fontos látnunk, hogy életmódunkat, életstílusunkat elsősorban az életünk főbb területeihez fűződő viszonyunk, illetve az ezekhez kapcsolódó, automatikussá vált szokásrendszereink határozzák meg. Az életünket meghatározó területek közé sorolható a munka/hivatás, a család, az otthon, a párkapcsolat, a barátok/ismerősök, a pénzügyeink, a hobbik, az egészség (pl. táplálkozás, sport, rekreáció) és esetleg a spiritualitás. Mivel egy nap csak 24 óra áll rendelkezésünkre, többé-kevésbé tudatosan priorizálni kényszerülünk az egyes területekre ráfordított idő és energia vonatkozásában.
Biztosan mindannyian fel tudunk idézni egy-egy olyan időszakot a múltunkból, amikor bizonyos okoknál fogva ezek a prioritások eltolódtak, átmenetileg vagy hosszabb időre egyensúlytalanságot hozva létre az életünkben. Előfordulhat például, hogy munkára fordított extra energiát később egészségünk sínyli meg. Ezekben az esetekben intő jelként jelentkezhet egy-egy testi tünet vagy betegség, mintha utólagosan benyújtaná a számlát, és sürgős változtatásra szólítana fel bennünket. Nem véletlen, hogy az életmódváltásra fejüket adó személyek egy része valamilyen egészségügyi probléma feltűnésének hatására dönt élete megreformálásra mellett.
Változást szeretnél? Változtass a szokásaidon!
Szokásrendszereinkre visszatérve arra is érdemes rálátnunk, hogy miként működünk a mindennapokban. Pszichológiai kutatások szerint a mindennapi tevékenységeink jelentős része automatizmusokból és rutincselekedetekből áll, azaz a jelenlétet és tudatosságot igénylő döntések meghozása helyett egyfajta robotüzemmódba kapcsolunk. Így mosunk fogat, így kötjük be a cipőnket, és így vezetünk autót is.
A rutin önmagában nem negatív jelenség, hiszen rendkívül sokat segít agyunk működésének tehermentesítésében, ezáltal szellemi kapacitásunk megnövelésében is. Lehetővé teszi, hogy egyszerre 2-3 dolgot is elvégezzünk, pl. takarítás közben előadásokat hallgassunk, miközben meg-meg kavarjuk a tűzhelyen rotyogó ebédet. Mi mégis a probléma az automatizmusokkal?
A legtöbbször öntudatlanul kialakult szokásmechanizmusok hátránya, hogy mélyen belénk ivódnak, és sok esetben meg sem kérdőjelezzük őket. Ha tudatosan végig gondolnánk az egy átlagos napon megtett összes cselekedetünk és helyzetekre adott reakciónk sorát, bizonyára találnánk közte olyat, amit feleslegesnek, sőt akár hátráltatónak vagy önszabotálónak ítélnénk meg. Mégis évek óta rendszeresen elkövetjük őket, nem egy esetben úgy, hogy észre sem vesszük…
A jó hír az, hogy ezek az automatizmusok, akár a számítógépbe táplált programok, megváltoztathatóak és felülírhatóak. A kevésbé jó hír pedig, hogy ez az átprogramozás is plusz energiabefektetést igényel, különösen a kezdeti időszakban. Ha tehát meg szeretnénk változtatni a szokásainkat, és ezáltal az életmódunkat, érdemes átgondolnunk, honnan, melyik életterületünkből tudunk extra energiát elvonni vagy nyerni az új szokás elsajátítása és megszilárdítása érdekében.
Amikor pl. egészségünk javítása céljából meg szeretnénk reformálni táplálkozásunkat, információkat kell gyűjtenünk, újfajta alapanyagokat beszereznünk, rendhagyó receptekkel kísérleteznünk stb. Sokan ezen a ponton kedvtelenednek el, mivel a változásokkal járó energiabefektetés túl nagy falatnak tűnik. Sokszor abba törik bele a bicskánk, hogy egyszerre túl sok mindenen szeretnénk változtatni és túl gyorsan. A változás viszont sokkal befogadhatóbb, ha kisebb lépésekkel és több türelemmel állunk neki. Minél konkrétabban meg tudjuk fogalmazni az általunk elérni kívánt változásokat, annál kezén foghatóbbá válik a megvalósításuk felé vezető út is.
Erőforrások és akadályok
Mielőtt bármilyen lépést megteszünk, érdemes átgondolni a szándékaink mögött húzódó mozgatórugókat. Attól függően, hogy mennyiben tudunk azonosulni az elérendő céllal, azaz a változás mennyire fontos számunkra, fogunk kitartani elhatározásaink mellett. Ha pl. gyógyulni vágyunk, egy ideje szemezünk már új táplálkozási irányzatokkal, és azokat kipróbálva a saját bőrünkön tapasztaljuk jótékony hatásaikat, jóval elkötelezettebbek leszünk a tartós változás mellett. Ha viszont azért cél az életmódváltás, mert az orvos előírta, vagy mert valamelyik szerettünk sulykolja belénk, elképzelhető, hogy hamar be fogjuk adni a törölközőt.
A belső motiváció tudatosítása mellett azt is érdemes tudatosítanunk, hogy minden változásnak lesznek támogató és visszahúzó erői. Ebből a szempontból a környezetünkből, a minket körülvevő személyektől érkező hatások kardinális fontossággal bírnak majd. Sokkal nehezebb lesz vegetáriánus étrendre váltanunk, ha családtagjaink húst hússal esznek, vagy ha szeretteink negatívan viszonyulnak az általunk képviselt irányelvekhez. Ha olyan emberek társaságát keressük, akik értékrendszere kapcsolódik a miénkhez, esetleg ők maguk is megjárták már az előttünk álló utat, biztató szavaik, tapasztalataik megosztása által igen nagy erőforráshoz juthatunk. Ha ismerősi körünkben nem találunk ilyen személyt, akár szakemberhez is fordulhatunk, így a célunkhoz vezető úton professzionális segítséget kaphatunk.
Az életmódváltás gyümölcse: kín helyett öröm
Miután megfogalmaztuk motivációnkat, konkretizáltuk céljainkat, és meghatároztuk a rendelkezésünkre álló külső-belső erőforrásokat, az életmódváltás szinte már gyerekjáték lesz. Egyesek szerint az új szokások rögzítéséhez 21 napos kitartó ismétlés szükséges, mások egy hónapra esküsznek. Bárhogy is legyen, a legtöbben saját maguk tapasztalják, amint a változás valóban beépült a mindennapjaikba. Eljön a pillanat, mikor az adott cselekedet már nem igényel plusz erőfeszítést, csak egyszerűen csináljuk, mert jó nekünk és/vagy mert automatikussá vált számunkra. Nem utolsó sorban eredménye van, tehát a belefektetett idő, pénz és energia megtérülni látszik!
Természetesen az is kiderülhet útközben, hogy a választott út mégsem a legmegfelelőbb számunkra. Ez esetben nem érdemes foggal-körömmel kitartani, hiszen azzal csak az elképzeléseinkhez való ragaszkodást elégítjük ki, nem pedig egészségünket tápláljuk.
A táplálkozási szokásokat illetően pedig sose felejtsük el: az étkezés is örömforrás! Sokan ugyanis nyűgnek látják az egyes diéták által megfogalmazott korlátokat – mintha mindenhol stop táblákba ütköznénk, le kéne mondanunk a finom falatokról, az állandó odafigyelés pedig felemésztené energiánkat. Legalábbis ettől félünk. Reálisan, egy jól megválasztott, személyre szabott diéta esetében azt fogjuk tapasztalni, hogy sokkal több energiánk van, és az étkezések nyűg helyett örömforrássá válnak. Rájövünk, hogy kedvenc ételeink lehetnek egyszerre finomak és táplálóak is. Ehhez azonban nyitottságra, elszántságra és a (kezdetben legalábbis) kitartásra lesz szükségünk.
Változtatnál a táplálkozásodon? Mi segítünk! A MAMAVITA oldalán több tízezer mentes termék közül válogathatsz.